A római katolikus templom
3A. A római katolikus templom
A mai templom alapjául szolgáló épületre közvetve elõször az 1332-es pápai összeírás utal plébánosa említésével. 1344-ben a Szent Péternek és Pálnak szentelt templomot látogató híveknek VI. Kelemen pápa engedélyez búcsút. Az 1540-es években reformált lakosság ugyanezt az épületet használja hitéletének építésére. A török hódoltság idején õk õrizték meg a templomot: a törökök a Fehérvárra történõ kõszállítás fejében lemondtak annak elbontásáról. A XVIII. század elsõ felében a kõalapokat megtartott épülethez fatornyot építettek. 1747-ben Fejérváry Pál földesúr származtatja vissza az épületet a törökök kiûzése után szaporodó katolikus híveknek. A templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelik fel. 1801-ben nagyobbítják meg az épületet, akkor készül el kõtornya is. Fõoltára Szûz Máriának Erzsébetnél tett látogatását ábrázolja. Ez a katolikus hagyományban Vizitációnak nevezett bibliai esemény kapcsolódik a július 2-án tartott Sarlós Boldogasszony ünnepéhez. A XVIII. század közepe óta ez a templom búcsúja. A mellékoltár képe Mária megkoronázását jeleníti meg.
A templom kegyurai a Nedeczky, Szögyény-Marich és a Somssich családok voltak. Számukra tartották fenn a templom délkeleti oldalán elhelyezkedõ oratóriumot. A Nedeczkyek síremlékei a templomban és a templomkertben találhatók. Utóbbit 1831-ben Huber József pozsonyi szobrász készítette. Itt, az épület közelében helyezték el az úgynevezett sasvári Pietát, amely a XVIII. század közepi barokk egyházi szobrászat jegyeit viseli magán. A Máriát és a keresztrõl levett Jézust ábrázoló alkotás korábban az egykori uradalmi magtár elõtt állt. Ennek fából készült változata a sekrestyében is megtalálható. A gyermekét tartó Madonna szobra is XVIII. századi lehet. Eredetileg az uradalmi szeszgyár (a késõbbi szörpüzem) elõtt állt. A kõ Pietát, a Madonnát és Szent Vendel szobrát is az 1950-es években helyezte el az egyház a templomkertben, hogy megmentse õket a diktatúra szoborrombolásától. Szent Vendel XIX. század elsõ felében készített szobrát eredetileg a falu fõterén állították fel. A hagyomány szerint itt rendezték el minden évben a pásztorok szegõdtetését.
A római katolikus egyházközség épületeihez tartozik a templomtól nem messze fekvõ plébánia is. Az általános iskola fõ téri épületében mûködött az egyházi iskolák 1948-as államosításáig a katolikus elemi iskola. Mai kinézetét 1926-os átépítésével nyerte el.
Iszka szõlõhegyen Major Ferencné birtokán és adományából épült fel 1908-ban a Szent Antal-kápolna.
A középkori templom apszisának 1993-ban feltárt alapfalai (Udvardy Klára felvétele)
A templom hajója a fõoltárral (Horváth Lajos felvétele)
A Vizitációt ábrázoló fõoltár (Horváth Lajos felvétele)
A templom a II. világháború elõtt (Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár)
A II. világháborúban megsérült templomtorony felújítása
A II. világháború után megújított harangok megszentelése
A Nedeczky család sírkövei a templomban (Horváth Lajos felvétele)
A sasvári Pieta a templomkertben (Horváth Lajos felvétele)
Az egykori uradalmi magtártól a templomkertbe került Madonna-szobor (Horváth Lajos felvétele)
Szent Vendel szobra a templomkertben (Horváth Lajos felvétele)
Iszka szõlõhegyen a Szent Antal-kápolnánál