Településünkről

Földrajzi elhelyezkedés:

Csór település Fejér megyében, két földrajzi tájegység határán helyezkedik el. Csór északi része, a belterületet is beleértve a Dunántúli-középhegység nagytájon, azon belül a Bakony-vidék középtájon és a Keleti-Bakony kistájon helyezkedik el. Csór 8. sz. főúttól délre fekvő része az Alföld nagytájon, azon belül a Mezőföld középtájon és a Sárrét kistájon fekszik.. A sík terep egyenletesen emelkedik É felé, a terep változatos lesz, helyenként  meredek, többnyire D-i kitettségű. A külterület ÉNy-i pontján Csór Község legmagasabb pontja a Baglyas és az Akasztó-hegy között helyezkedik el. A szintkülönbség közel 200 m, melyen a Keleti-Bakony dolomitba mélyült horhosai, szűk völgyei, sekély termőrétegű rendzina talajai jellemzőek. A település mikroklímáját elsősorban a D-i kitettség és a nagy lejtés befolyásolja, főleg az É-i részeken. Így a besugárzás nagyobb, a hó hamarabb elolvad, a terület nyáron gyorsabban kiszárad, mint a Keleti-Bakony É-i kitettségű részein. A Sárréten a köd, a pára gyorsabban megtelepszik, fagyzugok fordulhatnak elő, de ezzel együtt a vizenyős területnek hőkiegyenlítő és a száraz időben párásító szerepe is jelentős. Az É–ÉNy-i szelektől a Baglyas és az Akasztó-hegy a települést védi. A Sárréten viszont akadálytalanul nyomulnak az ÉNy–Ny-i szelek.

A község talaja igen változatos, legnagyobb részt tőzeg és alluvális üledék borítja. De lösz, dolomit és édesvizű mészkőkavics is található a területén. A forrást adó hegy mészkőből áll, a vízmű mellett található hegyből fakadó karsztforrás látja el vízzel Székesfehérvárt, s a helyi embereket.A csóri földek nem túl jó minőségűek, kövesek, aranykorona értékük többnyire elég alacsony. Főleg búzát, napraforgót, árpát és kukoricát termelnek rajta. A legjobbak a falu alján találhatóak, ahol régen a grófok kertjei voltak. Azokban az időkben, s még a falunkban dolgozó bolgár kertészek ténykedése alatt is messze földre híres volt a csóri káposzta.

A település növényzetét a Sárréten kaszált és legeltetett üde és nedves gyepterületek, a belterületen dísz- és haszonnövények határozzák meg. A Keleti-Bakony községre lenyúló lejtőit a mészkő- és dolomit sziklagyepek, a telepített fekete fenyvesek, a száraz tölgyesek és karsztbokorerdők illetve a mozaikszerűen elhelyezkedő, kisparcellás termőföldek (szántók, szőlők, gyümölcsösök) borítják. Csór településkarakterét alapvetően meghatározza falusias, családi házas beépítés. A családi házas területekhez kis-közepes méretű kertek tartoznak, a kertek zöldfelületei nagyrészt díszkertes, kiskertes jellegűek.

Csór Község közigazgatási területén egy országos jelentőségű természetvédelmi terület található, mely uralja a belterülettől D-re illetve DK-re lévő külterületi részeket: Sárrét Tájvédelmi Körzet. A Sárréti Tájvédelmi Körzet kiterjedése 2219,6 ha. A védettség indoka és célja a mocsári és lápréti növénytársulásoknak és az ezekre jellemző védett növényfajoknak, az állatvilág  életfeltételeinek, valamint a túzok (Otis tarda) élőhelyének megóvása és fenntartása.

 

A település rövid története:

A terület adottságaiból egyértelműen tükröződik, hogy az utolsó jégkorszak vége után már emberek élhettek itt. Nehéz azonban meghatározni, hogy pontosan milyen körülmények voltak a dominánsak 10-12 ezer évvel ezelőtt. Amit biztosra vehetünk, hogy valamikor a mai településünk déli határán fejeződött be a nyílt víztükör, amire az itt élő emberek mindennapi megélhetésük miatt halászni jártak. A kőbaltát, rezet, bronzot, majd a kezdetleges vas szerszámokat használó emberek után megjelentek a római katonák is, akik utat építettek a víz mellé. Olyan utat, ami mind a mai napig létezik, ha mindössze nyomvonalában értve is, s úgy is csak részleteiben. Ez az út része volt az Aquincumot Savariával összekötő hadi útnak, ami Pannónia védelmének szempontjából bizonyult jelentősnek. Géza kikeresztelkedéséig a kárpát-medencei magyarság sem végleges településhálózattal, sem tervezett faluszerkezettel nem rendelkezett. Törzsek szerint telepedtek meg, amik országrészeket birtokoltak. A törzsek élén vezérek álltak, amik a nemzetségeket kormányozták

1193-ban III.Béla a fehérvári keresztesek konventjének adományozta Bivalt. Bival ma az a terület, amit a hagyomány Gusztus-pusztának hív. 1256-ban a kódexben Chor nevű települést emlegetnek, ami az ótörök Cur méltóságnévre vezethető vissza. Falunk nevét igen sokféleképpen olvashatták a kutatók: Choor, Czor, Chior, Chyor, Csoór. A terület a jó halászati lehetőségekből élt, s az idegen mesterektől ellesett szőlészkedésből. Öt malma is volt, csárdája, népessége szépen gyarapodik. Földjei több közepes birtokos kezében összpontosultak, de igazi főhatalmat egyikük sem tud kialakítani.

1476. december 11-e jeles nap a község történetében. Előző napon Mátyás király Fehérvárra jött, hogy bevárja hitvesét Beatrixot. 11-én az egész  követség megindult Csór irányába, hogy már ott fogadja a hitvest. Három sátrat állítottak fel a szabad mezőn. A királyné fehér, a király pej paripán ült. Ez volt a krónikák szerinti hivatalos verzió. Ámde a nép megőrzött egy mondát, ami szerint a király betért a fogadóba a királyné érkezése előtt, hogy éhségét helyi étkekkel csillapítsa. Csukát kért. A fogadós ki is hozta, de a király legnagyobb megdöbbenésére a hal legértékesebb része hiányzott. Mégpedig a mája. Szóvá is tette, mire a fogadós a legnagyobb alázattal azt válaszolta, hogy a májat a pap kutyája vitte el. Ebből született az a mondóka, amit talán ma már minden csóri ismer: „A csóri csukának nincsen mája, mert ellopta a pap kutyája.” Címerünkben is a csukát tálcán felszolgáló fogadós van, valamint Mátyás, meg egy holló. És persze az elmaradhatatlan szőlőfürt.

A boldog békeévek után nehéz idők jöttek. A török a XVI század folyamán többször is végigdúlta Fehérvárt és környékét. Akik tudtak, azok a mocsárba menekültek, vagy a környező hegyekbe. De a folyamatos rablások lehetetlenné tették itt az életet. Az viszont biztosan tudjuk az összeírásokból, hogy teljesen soha sem néptelenedett el Csór, hiszen működtek a malmok, s másfél jobbágytelek után szedték az adót. A török elvonulta után főleg református helvétek (bizonyíthatóan érkeztek családok a mai Svájc területén található Sigriswil településről és környékéről) és katolikus svábok, valamint tótok érkeztek. De jó néhány magyar család is letelepedett. Innen van a Magyar utca, Tót utca és Nemet utca elnevezés. A falu 1780-ban háromnyelvűnek, 1818-ban kétnyelvűnek számított. A falu ősi része a Tabán, amit egyértelműen bizonyít a terület szerkezete (kacskaringós utcák, szabálytalan telekkialakítás).

Innentől kezdve a lakosságszám emelkedik, a XIX. századi gazdasági fellendülés következtében majdnem eléri a kétezret. Főleg agrárnépesség lakja. A kivándorlás és az első világháború visszaveti a növekedést. Az újabb háború már nem csak a frontélmények meséléséből áll a csóriaknak. 1944 decemberétől 1945 márciusáig folyamatos harcok dúlnak a német és orosz csapatok között. A polgári lakosság jelentős része nyugat felé menekül. Ők majd csak májusra térnek haza, hogy megkezdjék a falu újjáépítését.

Az 1945-től 1990-ig tartó időszak ellentmondásos. Sokan költöznek be, növekszik a lakosságszám. Ez főleg Székesfehérvár szívó hatásának, a közeli inotai hőerőműnek, valamint a várpalotai szénbányának köszönhető. Szinte megvalósult a teljes foglalkoztatottság. Akkoriban népesült be a mai Táncsics utca, Vörösmarty utca, Dózsa György utca, Széchenyi utca, Csók István utca, ami korábban grófi szérűskert volt. 1948-tól állami kézbe került az oktatás, 1960-ban pedig átadták a községi művelődési házat. A faluban 1958-tól TSZ is működött.

A rendszerváltást követően helyben is elkezdtetek kiépülni az önkormányzatiság keretei. A lakosságszámnak megfelelően 7 fős testület vezeti a települést.  1990-től 2006-ig Csete Dezső, 2006-tól 2024-ig Csete Krisztián volt a polgármester. 2024 október 1-től a település polgármestere Borics Mihály.

 

Látványosságaink:

• Szőgyény-Marich kúria

Sokan itt nálunk Csóron csak "kastélyként" ismerik, holott a pontos megnevezése kúria. A jelenleg kétszintes épület építtetője valószínűsíthetően a Marich család lehetett valamikor a XVIII. század második felében. A kúriára az 1930-as években egy emeletet húztak. Az épület ugyan nem áll sem országos, sem települési védelem alatt, mégis a legnagyobb értéket képviseli számunkra. Megtalálható benne egy 1820 táján faragott 160 cm magas, 180 cm széles vörösmárvány kandalló az eredeti állapotában. A kandalló ma használaton kívül van, de külön kérésre megtekinthető. A régi angolparkban volt a "zöld leányka" néven ismert bronz szobor, amit az 1832-ben fúrt artézi kút tetejére helyeztek el. A szobor vörösmárvány talapzata még mindig megvan, a felbecsülhetetlen értékű szobor 1945 után illetéktelen kezekbe került és ma sem tudunk róla semmi biztosat. A kúria mai állapota jónak mondható, megtalálható benne ma a helyi óvoda és konyhája, a Polgármesteri Hivatal, valamint négy szolgálati lakás.

  

 

• Barokk szobrok, katolikus templom

A szobrok a XVIII. század elején lettek faragva ismeretlen alkotók által. Nem egy helyen álltak, hanem a XX. század második felében lettek összegyűjtve a katolikus templom kertjében. A szobrok jelentős része rekonstruálásra vár, erősen oxidálódtak. Egyébiránt a katolikus templomunk szintén barokk stílusban épült a XVIII. században. A török időkben nem tudták javítgatni, így aztán erősen leromlott állapotba kerülhetett az 1700-as évek elején. Az 1990-as évek elején folyt ásatások bizonyságát adták arra, hogy már az Árpád-korban keresztények által lakott volt Csór (eleinte magyarok, majd magyarok és besenyők), hiszen megtalálták a korabeli templom alapzatát és a köré temetett elhunytakat. A sorok írója is itt fogott életében először emberi koponyát. A templom nem mindig volt katolikus, 1540 után a lakosság kálvini tanokkal ismerkedett meg és teljes egészében református hitre tért. Onnantól fogva ők használták.

 

• Magtár

A településen átvezető gyűjtőút, korábbi 8-as főútvonal mentén, szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes, déli oldalon fölülkontyolt, mindkét végén oromfalas, nyeregtetős barokk stílusú épület. K-i homlokzatának közepén kőkeretes, kétszárnyú deszkaajtó, eredeti vasalással a kőkereten levéldísz és 1760-as évszám. Az épület homlokzata és tetőszerkezete 2009-ben felújításra került. A homlokzatok halványsárgára színezett vakolatában a szinteket jelölő sima fehérre festett vakolatsáv fut körbe, egyszerű holkerpárkánnyal, a sarkok armírozását vakolattal elfedték, szintén fehér színben fút végig az épület sarkain, egészen fel az orom csúcsáig. A magtár-ablakok gerenda tokban, fűzött vas ráccsal, az emeleten külső deszka táblákkal. A faszerkezetes magtárszinteket középen pillérsor tartja, falépcsővel.

 

• Régi római kereskedelmi út, római híd

A mai Csór területén keresztülhaladó út kötötte össze Savariát és Aquincumot. De már kereskedhettek rajta az időszámításunk előtt is. Transit jellegét mutatja, hogy az ásatások alkalmával több népcsoport jellegzetes eszközeit is megtalálták a falu közvetlen közelébe és közigazgatási határának végén is. Indokolt feltételezni az út korai (i.e. IV-III. évezred) meglétét, ami élénk kereskedelmet bizonyít. A kereskedelemre pedig a sírokban talált leletek adhatnak magyarázatot (a neolitikumi ember Csóron olyan anyagokat használt, ami Európa északi felében lelhető meg természetes közegben). Akkoriban azonban csak kitaposott szekérösvényre tellett. Majd a provincia kialakulása után fordítanak rá nagyobb figyelmet, amikor is kövekkel borítják a szélét és megoldják a csapadékvíz elvezetését. Csór vízjárta hely volt, sok árokkal, patakkal. Ezek felett hidakkal kellett megoldani a közlekedést. A legtöbb hidat átalakították, megerősítették. Egy azonban még mindig a XVIII. század eleji formáját őrízte meg, ma is megtekinthető.

 

• Sportlétesítményeink

Csór településen a megyei I. osztályban játszó futballcsapat hazai pályáját biztosító nagypálya mellett rendelkezik egy műfüves pályával. Nagy büszkeségünk a 2003-ban épült tekepálya, amelyen világbajnok sportolóink nevelkedtek. A teke és futball mellett sportcsarnokunk a helyi és környékből érkező sportolók számára biztosít mozgási lehetőséget, hivatalos asztalitenisz mérkőzéseket és futsal bajnokságot is bonyolítanak itt le. 2025-ben átadásra került kültéri “kondiparkunk” is.

 

• Szenes-horog, Száraz-horog, a Bakony természeti csodái

A Keleti-Bakony kevéssé ismert, de rendkívül látványos vidéke a Székesfehérvár és Várpalota közötti Csór község feletti, dolomitsziklás domboldalak, árvalányhajas fennsíkok és az azokat tagoló száraz szurdokvölgyek alkotta tájegység. Jól jelzett turistautak kanyarognak az itt horgoknak nevezett völgyek alján, peremén, a szavannákat idéző füves fennsíkokon. A faluból kiindulva rövid, változatos, kilátásban gazdag körtúrán fedezhetjük fel a Bakony délkeleti nyúlványának legszebb pontjait.