Látványosságaink
Csór egy látogató szemében teljesen más, mint egy itt lakóéban, hiszen mi, akik nap mint nap láthatjuk, mi, akik tudjuk mik az értékeink, teljesen másképp viszonyulunk ehhez a településhez. Átéljük mindennapjait, a csúnya esõs sárdagasztós õszi napokat, a rossz híreket és a többi viszontagságot. Mégis, nekünk kötelességünk az, hogy a nem csóriaknak meséljünk arról, hogy ha eljön hozzánk, akkor milyen különlegességekkel találkozhat, hogy célirányosan, mindenféle bolyongás nélkül eljusson az értékeinkhez. Mert bizony legtöbbször az ember megunja a kutakodást, ha nincs egy jó térképe, ami mankóként szolgálhat kirándulása alatt. Ezt a kis oldalt azért hoztam létre, hogy tõsgyökeres csóriként segítsek az érdeklõdõknek megtalálni a valódi értékeinket! Lássuk hát!
1. Szõgyény-Marich kúria
Sokan itt nálunk Csóron csak "kastélyként" ismerik, holott a pontos megnevezése kúria. A jelenleg kétszintes épület építtetõje valószínûsíthetõen a Marich család lehetett valamikor a XVIII. század második felében. Azért mondom, hogy valószínûsíthetõen, mert írásos dokumentum errõl a folyamatról nem áll rendelkezésünkre. A kúriához közepes méretû angolkert is tartozott, amiben ma Sportcsarnokot, tekepályát, füves focipályát, óvodát találhatnak. Ez településünk központja. A kúriára az 1930-as években egy emeletet húztak. Az épület ugyan nem áll sem országos, sem települési védelem alatt, mégis a legnagyobb értéket képviseli számunkra. Megtalálható benne egy 1820 táján faragott 160 cm magas, 180 cm széles vörösmárvány kandalló az eredeti állapotában. A kandalló ma használaton kívül van, de külön kérésre megtekinthetõ. A régi angolparkban volt a "zöld leányka" néven ismert bronz szobor, amit az 1832-ben fúrt artézi kút tetejére helyeztek el. A szobor vörösmárvány talapzata még mindig megvan, a felbecsülhetetlen értékû szobor 1945 után illetéktelen kezekbe került és ma sem tudunk róla semmi biztosat. Még szintén parkhoz tartozik az az érdekesség, ami ugyan nem pénzben mérhetõ, de mégis büszkék vagyunk rá. Egy -valószínûsíthetõen a XIX. század végén ültetett- kõris és a volt 8-as fõút mellett található japán akác sor, ami már 1930-ban is megvolt (ezt fotók dokmentálták). A kúria mai állapota jónak mondható, megtalálható benne ma a helyi óvoda és konyhája, a Polgármesteri Hivatal, valamint négy szolgálati lakás. A park bejárata mellett egy õrház állt, ami nem sokkal késõbb épült, mint a kúria. Ezt többször átépítették, javították, mire megkapta a mai alakját. Az épületben jelenleg posta, gyógyszertár, fodrász mûködik. 2009. szeptemberéig pedig megnyitjuk a komplex ifjúsági-szolgáltató irodánkant a lakosság számára.
2. Sportkomplexum
Lehet, hogy túlzásnak mondható ez a fõcím, de számunkra igenis nagy büszkeség, hogy önerõbõl el tudtuk érni a létrehozását. A komplexum áll egy Sportcsarnokból, egy 2003-ban elkészült tekepályából, valamint egy füves labdarúgópályából és egy kis atlétikai edzõpályából. Az aktív kikapcsolódásra vágyóknak javasoljuk, hogy keressenek fel bennünket! A portcsarnok a hét minden napján várja a sportolni vágyókat. Bejelentkezni lehet a 30/5648160-as telefonszámon Prátscher Sándornál. A bérleti díj egy órára csóriaknak 2000 Ft, nem csóriaknak 4500 Ft. A kétsávos tekepálya nyitvatartása a falubajnoki mérkõzésektõl, valamint az NB II-es bajnoki mérkõzésektõl és edzésektõl függ, de mód van a bérlésére (csóriaknak 700 Ft/óra, nem csóriaknak 1500 Ft/óra). A labdarúgó pálya fõleg kispályás tornák lebonyolítására szolgál, valamint a helyi megyei III-ad osztályú csapat edzéseire, mérkõzéseire. A helyszínre érkezés után a parkolási fürdési és öltözési lehetõség természetesen biztosított.
3. Falumúzeum
A múzeum 2008-ban került jelenlegi (remélhetõleg végleges) helyére. A tárgyakat kizárólag Csórhoz kötõdõ emberek jószándékú adományaiból kaptuk. A utolsó adat szerint 157 tárgyból álló tárlat nagy részét Madarász István és diákjai gyûjtötték az 1960-as és 70-es években. A folyamatos vándorlás miatt sok eszköz eltûnt, vagy megsemmisült, így aztán nem sikerült teljesen egészében átemelni azt a csodálatos világot, ami a paraszti, kézmûvesi kultúra képviselt 1945 elõtt. Mindazonáltal, a segítõknek köszönhetõen a múzeum folyamatosan gyarapodik és hétköznap reggel 8 órától délután 16 óráig várja a látogatóit az elõzetes telefonos egyeztetés (20/5985752) után. Érdemes megtekinteni, hiszen Csórnak régi idõkre visszamenõen is gazdag múltja van, hiszen régészeti leletek alapján bebizonyítható, hogy már az idõszámításunk elõtti IV. évezredben éltek itt fõleg halászattal foglalkozó emberek.
4. Régi római kereskedelmi út
Szokták volt mondani, hogy az a bizonyos Fehérvárra menõ hadi út (Tihanyi apátság alapító oklevele, 1055) lehetett régen a mai 8-as fõút alatt. Nos, ez az információ téves. Az a hadi út valószínûsíthetõen a mai 7-es fõút lehetett. De volt út nálunk is, mégpedig igen régóta. Ha nem is töltött be a kezdetek kezdetén hadászati feladatokat, attól még jelentõsége nem volt kisebb a délebbre fekvõ társáénál. Szakértõk véleménye azt mondja, hogy a mai Csór területén keresztülhaladó út kötötte össze Savariát és Aquincumot. De már kereskedhettek rajta az idõszámításunk elõtt is. Transit jellegét mutatja, hogy az ásatások alkalmával több népcsoport jellegzetes eszközeit is megtalálták a falu közvetlen közelébe és közigazgatási határának végén 
is. Indokolt feltételezni az út korai (i.e. IV-III. évezred) meglétét, ami élénk kereskedelmet bizonyít. A kereskedelemre pedig a sírokban talált leletek adhatnak magyarázatot (a neolitikumi ember Csóron olyan anyagokat használt, ami Európa északi felében lelhetõ meg természetes közegben). Akkoriban azonban csak kitaposott szekérösvényre tellett. Majd a provincia kialakulása után fordítanak rá nagyobb figyelmet, amikor is kövekkel borítják a szélét és megoldják a csapadékvíz elvezetését. Ennek az útnak sajnos már nem találjuk a maradványait (valószínûleg az 1930-as években tûnhettek el végleg, amikor a 8-as fõútat készítették). Annál inkább a török idõk utáni építkezésekét. Csór vízjárta hely volt, sok árokkal, patakkal. Ezek felett hidakkal kellett megoldani a közlekedést. A legtöbb hidat átalakították, megerõsítették. Egy azonban még mindig a XVIII. század eleji formáját õrízte meg. Jelenleg még nincs emléktáblával ellátva, de könnyen megközelíthetõ és megtekinthetõ. Székesfehérvár felõl érkezve rá kell hajtani a volt 8-as fõútra, majd pedig az elsõ keresztezõdésben jobbra. A keresztezõdéstõl 35 méterre balra lesz egy földút, ami párhuzamosan halad a volt 8-assal. Ezen az úton kell menni 100 métert és egy árokhoz érünk. Ha pont az árok felett állunk, akkor már a hídon vagyunk! A szerkezeti szépségét az árokba lemászva fogjuk látni! Megéri!
5. A Kelet-Bakony kapuja
Isten, amikor ezt a vidéket teremtette, akkor nem mérte szûken a természet szépségeit. Adott mindenbõl, ami csak kell az emberi léleknek. Hosszú pusztaságot, hegyeket, vizet és szelet egyaránt. Aki kirándulni szeretne, az üljön be az autójába, vagy üljön fel a buszra és jöjjön ki Csórra! 15 perces út! Indulás a Csóri Csuka Csárdától. Fel a hadiúton, majd pedig, ahol a bitumenes szakasz véget ér, választani kell! Vagy balra fordulunk és végigmegyünk az Arany János utcán, majd rá a Dózsára és északnak, ott pedig a hármas keresztezõdénél balra a földúton, mígnem belefutunk az erdészházba. Ott jobbra kell tartani a kerítés mellett végig a böhöm nagy kutya ugatása kíséretében. És már rajta is vagyunk a Szenes-völgy egyetlen túristaútján. 
Cél a Vezér-szikla és egy felejthetetlen látvány. Ajánlott minden évszakban megjárni az utat, mert mindig más élményt kapunk! Ám, ha nem térünk le balra az arany János utcába, hanem egyenesen megyünk, akkor javaslom, hogy ne tûzzünk ki konkrét irányt, hanem menjünk, amerre a lábunk visz. Semmiféleképpen sem fogjuk megbánni! Ezt a részt fõleg tavasszal és nyáron ajánlom azoknak, akik el akarnak szakadni a zajtól, a bûztõl. Vissza az elemekhez!
A síkság kedvelõinek van egy jó hírem. Csórhoz tartozik ugyanis a Sárrét Tájvédelmi Körzet nagy része, ahol a nádasban búvik sok apróság, ahol fenn vércse és sas száll, ahol a nyári szél dönti, döntögeti a magányos nyárt. Göcsörtös földúton jársz, botodra dõlve kalapod szembe, tarisznyában egy kis itóka... Hol kapod ezt meg egy virtuális világban? Ehhez bakancs kell és verejték! Indulás!
6. Csóri Csuka Csárda
Régi fénye megkopott talán, de a neve örök marad! Ha megkérdezem a 30 feletti korosztály 100 képviselõjét, akkor 98 azt mondja Csór nevét hallván, hogy a Csárda. Igen! Ez egy szimbólum, egy márka. Ha sietünk is, érdemes kicsit benézni, egy kicsit nosztalgiázni! Az épület 1940 körül készült el. Az "õsi" csárda nem itt állt, hanem Fehérvárra menet a régi 10-es kilométerkõtõl még a város irányába, fenn a dombtetõn. Innen is õrzi a településrész népi nevét: Csárdatetõ.
7. Barokk szobrok, katolikus templom
A szobrok a XVIII. század elején lettek faragva ismeretlen alkotók által. Nem egy helyen álltak, hanem a XX. század második felében lettek összegyûjtve a katolikus templom kertjében. A szobrok jelentõs része rekonstruálásra vár, erõsen oxidálódtak. Egyébiránt a katolikus templomunk szintén barokk stílusban épült a XVIII. században. Azonban elõtte is állt már háza az Istennek. ennek sorsa szintén bizonytalan. A török idõkben nem tudták javítgatni, így aztán erõsen leromlott állapotba kerülhetett az 1700-as évek elején. Az 1990-as évek elején folyt ásatások bizonyságát adták arra, hogy már az Árpád-korban keresztények által lakott volt Csór (eleinte magyarok, majd magyarok és besenyõk), hiszen megtalálták a korabeli templom alapzatát és a köré temetett elhunytakat. A sorok írója is itt fogott életében elõször emberi koponyát. A templom nem mindig volt katolikus, 1540 után a lakosság kálvini tanokkal ismerkedett meg és teljes egészében református hitre tért. Onnantól fogva õk használták.
8. Szõgyény-Marich László országbíró sírja
A sír a régi katolikus temetõben található meg. Országos védelem alatt áll, azonban a megfelelõ renoválása anyagi eszközök hiányában megoldatlan. A temetõben ezen kívül még megtalálható a felvidéki Nedeczei Nedeczky Ferenc gróf sírja is.
9. Angeli Márton keresztje
A Tabánban megtalálható kereszt Angeli Márton tiszteletére lett felállítva utódai által, 1883-ban. A kereszt és a hozzá tartozó terület a katolikus egyház tulajdonába került. A területet a Szekeres család adományozta a keresztállítás céljára.
10. Magtár
Az 1760-ban épült uradalmi magtár a Marich család tulajdonában volt. Ez az az épület településünkön, ami szerkezetében legrégebb idõk óta megõrizte az eredetiségét. A magtár mûemléki védettség alatt áll, s jelenlegi állapotába egy tatabányai vállalkozó hozta. Kifejezetten örülünk annak, hogy a távoli jövõbe mutató céljai vannak vele!
11. Falunap
2000 óta minden évben az augusztus 20. elõtti szombaton tartjuk a vigasságot. A programok meghirdetésre kerülnek március végéig. Keressék a honlapunkon!
12. Csór Bajnoka - amatõr körzeti olimpia
2008-ban rendeztük meg elõször nagy sikerrel. Tavaly 28 versenyszámban, idén ennél többen mérhetik össze tudásukat az amatör sportolók. Amatõr, hiszen NB-s szinten igazolt játékos a saját sportágában nem vehet részt! Kellemes és izgalmas kikapcsolódásra hívunk mindenkit május elsõ hétvégéjén a csóri sportkomplexumba! A nevezés ingyenes, a mozgás kötelezõ!
13. Föld könyve
Ez a látványosság inkább eszmei, hiszen Csórról indult el útjára 2008. októberében a Föld könyve. Útjáról szintén olvashatnak a honlapunkon!
