Csór alapításától napjainkig
1193-ban III.Béla a fehérvári keresztesek konventjének adományozta Bivalt. Bival ma az a terület, amit a hagyomány Gusztus-pusztának hív. Eredetileg a konvent custosának a kezében volt. Ám ezt nem lehet szervesen Csór történetéhez kapcsolni. Nem úgy az 1256-os kódexbeli említést. Ekkor Chort emlegetnek, ami az ótörök Cur méltóságnévre vezethetõ vissza. Falunk nevét igen sokféleképpen olvashatták a kutatók: Choor, Czor, Chior, Chyor, Csoór.
A terület éppenséggel továbbra is a jó halászati lehetõségekbõl él, s az idegen mesterektõl ellesett szõlészkedésbõl. Öt malma van, csárdája, népessége szépen gyarapodik. Földjei több közepes birtokos kezében összpontosulnak. Igazi fõhatalmat egyikük sem tud kialakítani.
1476. december 11-e jeles nap a község történetében. Elõzõ napon Mátyás király Fehérvárra jött, hogy bevárja hitvesét Beatrixot. 11-én az egész követség megindult Csór irányába, hogy már ott fogadja a hitvest. Három sátrat állítottak fel a szabad mezõn. A királyné fehér, a király pej paripán ült. Ez volt a krónikák szerinti hivatalos verzió. Ámde a nép megõrzött egy mondát, ami szerint a király betért a fogadóba a királyné érkezése elõtt, hogy éhségét helyi étkekkel csillapítsa. Csukát kért. A fogadós ki is hozta, de a király legnagyobb megdöbbenésére a hal legértékesebb része hiányzott. Mégpedig a mája. Szóvá is tette, mire a fogadós a legnagyobb alázattal azt válaszolta, hogy a májat a pap kutyája vitte el. Ebbõl született az a mondóka, amit talán ma már minden csóri ismer: „A csóri csukának nincsen mája, mert ellopta a pap kutyája.” Címerünkben is a csukát tálcán felszolgáló fogadós van, valamint Mátyás, meg egy holló. És persze az elmaradhatatlan szõlõfürt.
A boldog békeévek után nehéz idõk jöttek. A török a XVI század folyamán többször is végigdúlta Fehérvárt és környékét. Akik tudtak, azok a mocsárba menekültek, vagy a környezõ hegyekbe. De a folyamatos rablások lehetetlenné tették itt az életet. Az viszont biztosan tudjuk az összeírásokból, hogy teljesen soha sem néptelenedett el Csór, hiszen mûködtek a malmok, s másfél jobbágytelek után szedték az adót.
A török elvonulta után fõleg református helvétek (bizonyíthatóan érkeztek családok a mai Svájc területén található Sigriswil településrõl és környékérõl) és katolikus svábok, valamint tótok érkeztek. De jó néhány magyar család is letelepedett. Innen van a Magyar utca, Tót utca és Nemet utca elnevezés. A falu 1780-ban háromnyelvûnek, 1818-ban kétnyelvûnek számított. A falu õsi része a Tabán, amit egyértelmûen bizonyít a terület szerkezete (kacskaringós utcák, szabálytalan telekkialakítás).
Innentõl kezdve a lakosságszám emelkedik, a XIX. századi gazdasági fellendülés következtében majdnem eléri a kétezret. Fõleg agrárnépesség lakja. A kivándorlás és az elsõ világháború visszaveti a növekedést. 1939-ig mérsékelt változást láthatunk. Az újabb háború már nem csak a frontélmények mesélésébõl áll a csóriaknak. 1944 decemberétõl 1945 márciusáig folyamatos harcok dúlnak a német és orosz csapatok között. A polgári lakosság jelentõs része nyugat felé menekül. Õk majd csak májusra térnek haza, hogy megkezdjék a falu újjáépítését.
Az 1945-tõl 1990-ig tartó idõszak ellentmondásos. Sokan költöznek be, növekszik a lakosságszám. Ez fõleg Székesfehérvár szívó hatásának, a közeli inotai hõerõmûnek, valamint a várpalotai szénbányának köszönhetõ. Szinte megvalósult a teljes foglalkoztatottság. Akkoriban népesült be a mai Táncsics utca, Vörösmarty utca, Dózsa György utca, Széchenyi utca, Csók István utca, ami korábban grófi szérûskert volt. 1948-tól állami kézbe került az oktatás, 1960-ban pedig átadták a községi mûvelõdési házat. A faluban 1958-tól TSZ is mûködött.
Történelmünk utolsó 16 éve a demokrácia kiépítéséhez kötõdik. 1990-ben polgármesterré választották Csete Dezsõt, aki 2006-ig viselte ezt a pozíciót. Vezetése alatt a faluban tornaterem készült, felújították a volt Somsich-kúriát, kiépült a gáz, szilárd burkolattal látták el az utcákat, telkek kerültek kialakításra, felépült egy tekepálya, egy futballpálya.
2006. október elsején Csete Krisztián került a polgármesteri székbe.