Magtárak
6A. Magtárak
A falu gazdálkodásának mindig lényeges része volt a gabonatermelés – a római katolikus templom középkori és mai védõszentjei is ehhez a tevékenységhez kötõdnek (Szent Péter és Pál, illetve Sarlós Boldogasszony). E gazdasági ág maradandó emlékei a magtárak.
Az érvényes mûemléki besorolás szerint a község egyetlen mûemléki épülete a bejárata fölötti évszám szerint 1760-ban épült uradalmi magtár, az egykori uradalmi szérûskert szélén. Kialakítása egyemeletes. A Somssich-uradalom felszámolása után a termelõszövetkezet kezelésébe került. Emelete és padlása lehetõvé tette, hogy szétválasszák a gabonaféléket. Az épületet a 2000-es években újították fel. Jelenleg új funkcióját várja.
Az uradalmi mellett paraszti magtárak is fennmaradtak – fõként a Magyar utcán, de másutt is. Az utcafrontra, a ház mellé építették õket. Különféle méretük, kialakításuk, homlokzati díszítésük jelzi egykori birtokosaik tehetõsségét. Közülük az egyik legrégebbi a református templom alatt áll: 1906-ban Szekeres József építtette. De a Magyar utca 15. szám alatti is kitûnik szemöldökpárkányaival, rozettáival. Ezt az épületet Bíró Szekeres János emeltette.
Az egykori uradalmi magtár az 1980-as évek elején és 2016-ban
(A 2016-os felvételt Horváth Lajos készítette)
Az uradalmi magtár bejáratának záróköve az építés évével (Horváth Lajos felvétele)
Cséplés az 1930-as évek végén (Borbás Gyula felvétele)
Bíró Szekeres János 1892-ben épült magtára a Magyar utca 16. alatt (Hári Gyula felvétele)
A Magyar utca 15. szám alatti magtár alaprajza és vázlata
Szekeres József 1906-ban épített magtára – Magyar utca 19.
A Magyar utca 19. szám alatti magtár alaprajza és vázlata