Geológiai jelenségek településünk határában
8C. Geológiai jelenségek településünk határában
Csór a Bakony és a Mezõföld találkozásánál fekszik. Ez a kettõsség látványosan mutatkozik a domborzati képben, amelyet viszont erõsen meghatároznak a földtörténeti múlt eseményei. A Keleti-Bakony száraz fennsíkjába mélyen bevágódó völgyek a Sárrét vizenyõs süllyedékére futnak ki. A falu földtani természeti értékei ebben az átmeneti zónában találhatók.
A Szenes- és a Száraz-horog
A község feletti csaknem sík térszínt néhány szurdokszerû képzõdmény tagolja. E jellegzetes formakincs kelet-bakonyi népi elnevezése: horog. Az ÉNy–DK csapásirányú völgyek több százezer év alatt vésõdtek be. Meredek oldalukban a kõzetrétegek sziklaszirteket, falakat alkotnak. A triász idõszak különféle dolomittípusainak természetes felszíni megjelenését (feltárását) kínálják.
A Leányvágói-barlang
Az egyik horog sziklás oldalában nyílik kettõs bejárata. Az ÉK-i községhatáron megbújó kis barlang nevét a szomszédos határrészrõl kapta. Egy ferde aknából és egy odúból áll, melyeket járhatatlanul szûk nyílás köt össze. A barlangot törésvonal mentén feltörõ karsztvizek oldották a dolomitba, majd a fagyaprózódás növelte méretét. A környékbeliek búvóhelyként használhatták: az alját borító kõtörmelékben a barlangkutatók cserepeket és töltényhüvelyeket találtak.
Tíz millió éves tengerpart
A Hadi út települési szakasza mentén egy különleges geológiai helyszín õrzõdött meg a régi kõfejtõkben. A Kilátó-hegy (Kopasz-hegy) a Kárpát-medencét 10 millió éve elborító Pannon-tenger egyik kis szigete volt. A meredek partot ostromló hullámverés ledarálta és gömbölyûre csiszolta a vízbe hulló kõtörmeléket. Ez a finom szemcséjû konglomerátum (kavicskõ) kitöltötte a hajdani part köveinek repedéseit, illetve vízszintesen rárétegzõdött az egyenetlen felületû, megdõlt dolomitsziklákra. Ritka szerencsés körülmény, hogy egy õsi partvidék ilyen közvetlenül tanulmányozható.
Tavi hordalékkúp
Csórtól keletre, a hegyre vezetõ bányaút árkának egy szakaszán országosan egyedülálló geológia képzõdménnyel találkozhatunk. Alul egy vöröses, gyengén cementált, durvatörmelékes, kavicsos üledék fekszik, amelyre váltakozva meszes és homokköves rétegek települnek. A sorozatot „édesvízi” mészkõ zárja. Néhány millió éve a területet elborító Pannon-tó csökkent sótartalmú öble lehetett itt, amelybe vízfolyások szállították a környezõ kiemelkedésekrõl lepusztuló kõzeteket.
Csórtól keletre, a hegyre vezetõ bányaút árkának egy szakaszán országosan egyedülálló geológia képzõdménnyel találkozhatunk. Alul egy vöröses, gyengén cementált, durvatörmelékes, kavicsos üledék fekszik, amelyre váltakozva meszes és homokköves rétegek települnek. A sorozatot „édesvízi” mészkõ zárja. Néhány millió éve a területet elborító Pannon-tó csökkent sótartalmú öble lehetett itt, amelybe vízfolyások szállították a környezõ kiemelkedésekrõl lepusztuló kõzeteket.
Hieroglifás mészkõ
A réteglapjain kipreparálódott apró csigák és kagylók héjainak mintázata az egyiptomi képírásra emlékeztette a geológusokat; innét származik régi neve. A ma már iszkahegyi mészkõnek nevezett kõzettípus (formáció) rétegei a Csórtól ÉK-re magasodó hegy kõfejtõiben bukkannak elõ. Itt jelölték ki a kõzet országos alapszelvényét. 246 millió éve a Tethys-tenger rosszul szellõzött vizében a mésziszap szerves anyaga nem teljesen bomlott el, a kõ színe emiatt szürke. Felületének pár centis sötétebb foltjai az iszapfaló szervezetek féregjáratainak nyomát õrzik.
Földtörténeti vázlat
Digitális földtani térkép Csór környékérõl (2023)
Az 1100 méter mélyre hatoló, a 8-as számú fõúttól délre 1964-ben végzett csóri Cs-7 jelû földtani kutatófúrás a felszín alatti nagyon idõs kõzeteket tárta fel. Alul a csaknem 400 millió éves tengeri üledékekbõl átalakult (metamorfizálódott) lovasi agyagpala fekszik. Ennek a – karbon idõszaki hegységképzõdés során lepusztult – felszínére települ a perm idõszaki balatonfelvidéki homokkõ. A nagy vastagságú folyóvízi hordalék vörös színét vastartalma okozza. A triász idõszak elején, 250 millió éve a Tethys-tenger öntötte el a térséget, melynek üledékei fõleg az Iszka-hegyen bukkannak felszínre. A hegylábi szõlõk alatt a könnyen málló csopaki márga fekszik. A fölötte lévõ hegyoldalon az aszófõi dolomit lyukacsos kõzetû, fehér rétegfejei sorakoznak. A hegytetõn (a mobiltelefon-torony vonalában) a szürke iszkahegyi mészkõ sávjai húzódnak. Tõle északra a megyehegyi dolomit képezi a fennsíkot és ebbõl áll a Kilátó-hegy tömbje is. A Szenes- és a Száraz-horog már a budaörsi dolomit zónájába tartozik. E trópusi sekélytengeri kõzetek lerakódása után is folytatódott az üledékképzõdés a jura és kréta idõszakok alatt. A mintegy 65 millió éve kezdõdött szárazföldi szakasz idején viszont ezek a kõzetek nyomtalanul lepusztultak területünkrõl. Ugyanez a sors várt az eocéntõl a miocén kor közepéig keletkezett, szintén tengeri eredetû mészkövekre.
Az Iszka-hegy észlelési földtani térképe (Raincsák György, 1978)
A térkép színezésének sötétebb árnyalatai az adott kõzet felszíni megjelenéseit (kibúvásait) mutatják,
míg a világosabb árnyalatok a talaj alatti elterjedését jelzik.
10 millió éve aztán fordulat következett, megkezdõdött a Bakony vonulatainak részleges kiemelkedése, ugyanakkor a Mezõföld vidékének süllyedése. E térszíni különbség miatt a megjelenõ Pannon-tó eleinte csak a hegylábi részeket öntötte el. A sziklás parti hullámveréses zónában képzõdött a diási kavics. A szakaszosan emelkedõ vízszint jó néhány lépcsõt (abráziós teraszt) vésett a Csórtól északra lévõ hegyoldalakba. Ezzel egyidejûleg a mélyebben fekvõ déli területeken a somlói homok rakódott le, melynek foszlányai a településtõl nyugatra láthatók.
8 millió éve az északon húzódó szigetsorról rövid vízfolyások kissé koptatott kõtörmeléket és kavicsot sodortak az Iszka-hegy nyugati elõterében kialakult öbölbe. Ezek a vöröses hordalékok csak egy kis foltban maradtak meg a Bánya út mentén. A legfelül található, fehéres árnyalatú, tömött szövetû nagyvázsonyi mészkõ és a benne lévõ lapos csigák a Pannon-tó kiédesedését jelzik.
A pliocén korban, néhány millió éve felerõsödött a kiemelt térszínek pusztulása; ez a jégkor hideg szakaszaiban is folytatódott. Elsõsorban a dolomit fagyaprózódása vált uralkodóvá, majd a közbülsõ csapadékos, meleg periódusokban a völgyekbõl kimosódott ez a hatalmas mennyiségû kõtörmelék. Mintegy tízezer éve besüllyedt a Sárrét medencéje, és megindult benne a tõzegképzõdés.
Fedetlen földtani térkép a negyedidõszaki képzõdmények elhagyásával
(Magyar Állami Földtani Intézet, 1982)
Csór környékének földtani kutatása évszázados múltra tekint vissza, de a részletes geológiai térképezés csak a Bakony hegység átfogó vizsgálata során indult be az 1970-es években. Elkészült a Csór határát ábrázoló térképlap, amely a különbözõ korú kõzetek elterjedését ábrázolja, illetve egy ÉNy–DK irányú földtani metszet is. A térképlaphoz tartozó elvi rétegoszlop idõrendben és közel vastagságarányosan mutatja a község határára jellemzõ összes geológiai képzõdményt. Egy „magyarázó” kiadvány is megjelent ezek részletes leírásával.
Földtani szelvény az A–B vonal mentén (Magyar Állami Földtani Intézet, 1982)
Elvi rétegoszlop (Magyar Állami Földtani Intézet, 1982)
A lap tartalmát összeállította és a fényképfelvételeket készítette: Futó János geológus.