A református templom és a református egyház épített öröksége
14A. A református templom és a református egyház épített öröksége
A reformátusoktól 1747-ben elvett középkori kõtemplom helyett a gyülekezet a Magyar utcán a Szekeres család portájából biztosított területen építette meg új templomát. A mai kõtemplom elõdje 1809–1811 között épült fel ekkor még valószínûleg fatoronnyal. Karcsú kõtornyát 1885-ben szentelték fel – ezt pusztította el a II. világháború. 1950–1967 között ideiglenes tornya volt az épületnek, az úgynevezett csonka torony; a mai 1968-ban épült. Új harangjait 1970-tõl hallhatjuk.
Az egyház kegyszerei különbözõ korokból származnak: jelzik a gyülekezet régiségét. A keresztelõpohár a legrégebbi, a XVII. század elején készíthették – az úgynevezett Kutasi-serlegre a Kutasi család címerét vésték rá. Az úrvacsorai kenyér osztására szolgáló ezüsttányérkán, a paténán 1763-as dátumot olvashatunk. A régebbi úrvacsorai ezüstkehely 1840 körüli ötvösmunka lehet. A székesfehérvári Günther Ferenc munkája.
Az úrasztalát Tenke István presbiter és neje adományozta a templomnak 1880 körül. Márványlapját a háborúban, 1945-ben összetörték; 1947-ben újították meg Dékány Vince adományából. Eredeti viszont kõlábazata, amely nyíló tulipán kelyhébõl emelkedik ki.
Az épületet 1922-ben oldalhajóval, az úgynevezett cintériummal bõvítették, és megújították.
Kétmanuálos orgonáját 1927-ben készítették; a világháborús sérülések után 1948-ban Erdõsi József, a pécsi Angster-gyár munkavezetõje építette újjá: a szabadságharc 100. évfordulójára készült el.
A templom belsõ ékessége, a copf stílusú elemeket mutató szószék 1822-bõl való. A szószékkoronát magyar nemzeti színeket látni engedõ virágmotívumokkal díszítették. Fordított tükörírású felirata Mózes 1. könyvébõl származik: „Ez a hely nem egyéb, hanem Istennek háza és a mennynek kapuja”. Vele egy idõben csinálhatták a barokk vonalú Mózes-széket és a templom régi padjait. Ezeket még a karban (a kórusban) láthatjuk.
Az épületet 1922-ben oldalhajóval, az úgynevezett cintériummal bõvítették, és megújították.
Kétmanuálos orgonáját 1927-ben készítették; a világháborús sérülések után 1948-ban Erdõsi József, a pécsi Angster-gyár munkavezetõje építette újjá: a szabadságharc 100. évfordulójára készült el.
A templom belsõ ékessége, a copf stílusú elemeket mutató szószék 1822-bõl való. A szószékkoronát magyar nemzeti színeket látni engedõ virágmotívumokkal díszítették. Fordított tükörírású felirata Mózes 1. könyvébõl származik: „Ez a hely nem egyéb, hanem Istennek háza és a mennynek kapuja”. Vele egy idõben csinálhatták a barokk vonalú Mózes-széket és a templom régi padjait. Ezeket még a karban (a kórusban) láthatjuk.
Az egyházközség építette a templomon kívül a Kossuth utcán (az egykori Német utcán) álló parókiát. Mai épületét 1934-ben emelték; a falu elsõ fürdõszobával együtt készült épülete volt. A Magyar utca végén állt a felekezet elemi iskolája, amely ma az általános iskola felsõ tagozatának ad helyet.
A II. világháború során megsérült és részben helyreállított templom
A templom copf stílusú szószéke és szószékkoronája 1822-bõl (Horváth Lajos felvételei)
A templom kórusa
Az egyház kegyszerei
A Tenke-féle úrasztala
Tóth Sándor konfirmációi emléklapja 1946-ból
A presbitérium az 1960-as években
A parókia
Az egykori református iskola (ma az általános iskola felsõ tagozatának ad helyet)