3. A római katolikus templom

 

A mai templom alapjául szolgáló épületre közvetve először az 1332-es pápai összeírás utal plébánosa említésével. 1344-ben a Szent Péternek és Pálnak szentelt templomot látogató híveknek VI. Kelemen pápa engedélyez búcsút. Az 1540-es években reformált lakosság ugyanezt az épületet használja hitéletének építésére. A török hódoltság idején ők őrizték meg a templomot: a törökök a Fehérvárra történő kőszállítás fejében lemondtak annak elbontásáról. A XVIII. század első felében a kőalapokat megtartott épülethez fatornyot építettek. 1747-ben Fejérváry Pál földesúr származtatja vissza az épületet a törökök kiűzése után szaporodó katolikus híveknek. A templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelik fel. 1801-ben nagyobbítják meg az épületet, akkor készül el kőtornya is. Főoltára Szűz Máriának Erzsébetnél tett látogatását ábrázolja. Ez a katolikus hagyományban Vizitációnak nevezett bibliai esemény kapcsolódik a július 2-án tartott Sarlós Boldogasszony ünnepéhez. A XVIII. század közepe óta ez a templom búcsúja. A mellékoltár képe Mária megkoronázását jeleníti meg.

A templom kegyurai a Nedeczky, Szögyény-Marich és a Somssich családok voltak. Számukra tartották fenn a templom délkeleti oldalán elhelyezkedő oratóriumot. A Nedeczkyek síremlékei a templomban és a templomkertben találhatók. Utóbbit 1831-ben Huber József pozsonyi szobrász készítette. Itt, az épület közelében helyezték el az úgynevezett sasvári Pietát, amely a XVIII. század közepi barokk egyházi szobrászat jegyeit viseli magán. A Máriát és a keresztről levett Jézust ábrázoló alkotás korábban az egykori uradalmi magtár előtt állt. Ennek fából készült változata a sekrestyében is megtalálható. A gyermekét tartó Madonna szobra is XVIII. századi lehet. Eredetileg az uradalmi szeszgyár (a későbbi szörpüzem) előtt állt. A kő Pietát, a Madonnát és Szent Vendel szobrát is az 1950-es években helyezte el az egyház a templomkertben, hogy megmentse őket a diktatúra szoborrombolásától. Szent Vendel XIX. század első felében készített szobrát eredetileg a falu főterén állították fel. A hagyomány szerint itt rendezték el minden évben a pásztorok szegődtetését.

A római katolikus egyházközség épületeihez tartozik a templomtól nem messze fekvő plébánia is. Az általános iskola fő téri épületében működött az egyházi iskolák 1948-as államosításáig a katolikus elemi iskola. Mai kinézetét 1926-os átépítésével nyerte el.

Iszka szőlőhegyen Major Ferencné birtokán és adományából épült fel 1908-ban a Szent Antal-kápolna.
 

A középkori templom apszisának 1993-ban feltárt alapfalai (Udvardy Klára felvétele)

 

A templom hajója a főoltárral (Horváth Lajos felvétele)

 

A Vizitációt ábrázoló főoltár (Horváth Lajos felvétele)

 

A templom a II. világháború előtt (Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár)

 

A II. világháborúban megsérült templomtorony felújítása

 

A II. világháború után megújított harangok megszentelése

 

A Nedeczky család sírkövei a templomban (Horváth Lajos felvétele)

 

A sasvári Pieta a templomkertben (Horváth Lajos felvétele)

 

Az egykori uradalmi magtártól a templomkertbe került Madonna-szobor (Horváth Lajos felvétele)

 

Szent Vendel szobra a templomkertben (Horváth Lajos felvétele)

 

Iszka szőlőhegyen a Szent Antal-kápolnánál