A káposztatermesztés és a Káposztafesztivál
13. A káposztatermesztés és a Káposztafesztivál
A XIX. század elejétõl a Sárrét lecsapolása, csatornázása következtében a sárréti legelõk, a szántóföldek minõségének javulása kedvez az öntözést igénylõ zöldségfélék – így a káposzta – termesztésének. A falutól délre esõ Németsziget és a Kertekalja vált a csóri káposztatermesztés ideális helyszínévé. A káposzta a savanyítás révén a téli C-vitamin bevitel egyik alapját adta. A csóri termelõk az egész Dunántúlra elvitték káposztájukat; ez vált a csúfolódás alapjává, hiszen a csóriakat a káposztából készült fõzelék után pulutykásoknak nevezték. Sokféle étel készült ebbõl a zöldségfélébõl: töltött káposzta, húsos vagy toros káposzta, rakott káposzta, káposztás tészta, (a hagyományosan fejes káposztából fõzött) pulutyka, dinsztelt (párolt) káposzta, káposztás pogácsa, káposztás hajtóka (kalács), káposztás rétes. A 2015-tõl kezdve a faluban megszervezett Káposztafesztivál ezek hagyományát szeretné fenntartani, megismertetni.
Káposztaültetés a káposztáskertben (1955. Boross Marietta felvétele, Néprajzi Múzeum)
Káposztáshordók áztatása a folyóban (1955. Boross Marietta felvétele, Néprajzi Múzeum)
Káposztatisztítás az udvaron (1955. Boross Marietta felvétele, Néprajzi Múzeum)
Káposztás pogácsa receptje (Csikesz Rozália felvétele)
A 2016-os Káposztafesztivál díjnyertes fogása (Szántay Balázs felvétele)