Csór a középkorban egy régész szemével - előadás (2020. február 7.)

Csór a középkorban egy régész szemével – előadás (2020. február 7.)

Az új községi könyvtárban indult előadássorozat második állomásán is a székesfehérvári Szent István Király Múzeum munkatársa volt a vendégünk: Pokrovenszki Krisztián, az intézmény igazgatója. 2012-ben ő is részt vett a szennyvízhálózat kiépítését megelőző régészeti feltárásban, így alapos képe van a település, különösen a belterület régészeti kultúráiról. Előadása természetesen a régészeti lelőhelyekhez mint települési értékekhez kötődik, s elsősorban a község területén feküdt középkori településeket, leletegyütteseket igyekezett bemutatni, de kitért a modern régészet eszközeire is (a terepbejárástól kezdve a légi régészeten át, a talajradarral, lidarszkennerrel való megismertetésig), beszélt a földben talált leletek és birtoklásuk jogszabályi környezetéről, az amatőr régészek (a „fémkeresősök”) és a múzeum kapcsolatáról, a számukra indított programokról.

1543-ban a birtok négy különböző kézben volt az oklevelek szerint. Régészetileg egyelőre nem tudjuk pontosan azonosítani a település határában ezeket a birtokrészeket a középkori birtokosokkal, mindenesetre négy jobban elkülönülő lelőhely a középkori leletanyagból is kirajzolódik a térképeken.

A települések közötti kapcsolattartást segítő középkori főbb utakat ma is használjuk (a veszprémi országút vagy az abból Iszkán át Szentgyörgyre, illetve Csór belterületéről Bakonykúti felé kiágazó helyi érdekű utak. Ezeknek Pokrovenszki Krisztián szerint feltehetően római alapjai lehetnek (a falun átmenő út esetében az ókori rétegeket meg is találták).

Előadónk külön beszélt a mai római katolikus templomról, falunk középkori eredetű legfontosabb épületéről. Az 1780-as években készült katonai felmérés idejében középkori kerítőfala is állt; ezt s az építmény XIV. századi szentélyét 1993-ban vízvezetéképítés közben átvágták; Siklósi Gyula régész leletmentő ásatása tárta fel őket. Jelenleg ezek az elemek a templomot övező temetővel a föld alatt vannak, a szentély helyét (mivel az alapfalakat a közműépítés megrendelője szakszerűtlenül betonnal lefedette) téglasorív jelzi.

Az előadás szerkesztett, mozgóképes változata a következő linken érhető el:
https://youtu.be/sXgC2mZ4Jlo