14B. A református anyakönyv

 

A gyülekezet életéről és még sok minden másról tanúskodik a református egyház régi anyakönyve, amely Szentpéteri Balogh György lelkipásztorsága idejétől, 1727-től kezdve maradt fenn.

Az egyházközség lelkészeinek sorából emeljük ki Édes Gergelyt, aki a felvilágosodás idejében a magyar költői nyelv megújításán iparkodott, Kazinczyval és a kor gondolkodóival levelezett; 1801 és 1807, valamint 1811 és 1814 között volt a gyülekezet lelkésze. A gyülekezet tagjaként Csóron 1884-ben született Olé Sándor, aki 1895-ben került a pápai református kollégiumba. Ezután a teológiát is elvégezve a pápai gyülekezet segédlelkésze, 1928-tól lelkipásztora lett, majd a teológiai akadémia főiskolai gondnokává választották. Lelkészsége alatt (1932 és 1941 között) épült fel Magyarország 4. legnagyobb kálvinista temploma, a pápai református újtemplom.
 

 

Lapok az anyakönyvből

 

Édes Gergelyt ábrázoló dombormű (Nagy János alkotása, Madar)

 

Olé Sándor lelkész a Petőfi utcán az 1960-as években