8A. Szőlészet, borászat. A Baglyas szőlőhegy

 

A település borászati kultúráját a középkorig visszavezethetjük. A falut északról karéjban körülvevő szőlőhegyek évszázadok óta a bortermelést szolgálták: nyugatról kelet felé haladva: Baglyas, a falu fölött a Belátó, majd a Vendel és az északnyugatra eső Gacsó és Iszka. Dokumentumok sora is tanúsítja a borászkodás jelentőségét: dézsmalajstromok, szőlőhegyi statútumok, szerződések. A mai szőlőtermesztés is jellemzően hagyományos módszerekre épül. A rendszerváltás után az intenzív gazdálkodást igénylő szőlőtermesztés hatékonysága visszaesett, de a táji adottságok a jövőre nézve is kijelölik, hogy ebben a gazdasági ágban is lehetőségeket lássunk. A szomszédos Inota területére is áthúzódó Baglyas szőlőhegyen új telepítésű szőlőket és gyümölcsösöket is találhatunk.

A falunak a szőlőkultúrához kapcsolódó jellegzetes ünnepe a ma már szeptember elején megtartott szüreti felvonulás és bál.

 

A Baglyas szőlői egy 1780-as években készült térképen (MNL Országos Levéltára S 17 Nr 92.)

 

Tanúvallatási jegyzőkönyv a baglyasi szőlődézsmáról az ott birtokos szőlősgazdák névsorával

az 1700-as évek közepéről (MNL Fejér Megyei Levéltára)

 

Baglyasi szőlőültetvény a szőlőhegyi kereszt közelében (Horváth Lajos felvétele)

 

Rompince (Hári Gyula felvétele)

 

Ültetvény bejárása a Túró-horogban az 1940-es évek elején

 

Présház a Túró-horogban az 1940-es évek elején