Szõlészet, borászat. A Belátó szõlõhegy
9B. Szõlészet, borászat. A Belátó szõlõhegy
A település borászati kultúráját a középkorig visszavezethetjük. A falut északról karéjban körülvevõ szõlõhegyek közül a Baglyas szomszédságában a falu fölötti Belátó az újkorban elsõsorban az uradalmi szõlõknek adott helyet. Itt volt az egykori dézsmapince is. Késõbb az épületet a szörpüzem a szörpkészítés alapanyagának elõkészítésére használta. Innen ragadt rá a Málnás pince név. A rendszerváltás után jelenlegi tulajdonosa idegenforgalmi vállalkozást indított benne; az egykori irodát vendégházzá alakították át. A vidék hagyományait felújítva Sobri Jóska szobrát helyezték el az udvaron. A pincét a hagyomány szerint a mi vidékünkön is felbukkanó betyárról nevezte el mai tulajdonosa. Az épületegyüttest a szállás- és programkínálatban Sobri-pince néven érhetjük el.
Az egykori Belátó szõlõhegy a falu belterületévé vált, részben beépült, bár még találunk itt szõlõterületeket. A mai szõlõtermesztés továbbra is jellemzõen hagyományos módszerekre épül.
A falunak a szõlõkultúrához kapcsolódó jellegzetes ünnepe a ma már szeptember elején megtartott szüreti felvonulás és bál.
Az egykori Belátó szõlõhegy a falu belterületévé vált, részben beépült, bár még találunk itt szõlõterületeket. A mai szõlõtermesztés továbbra is jellemzõen hagyományos módszerekre épül.
A falunak a szõlõkultúrához kapcsolódó jellegzetes ünnepe a ma már szeptember elején megtartott szüreti felvonulás és bál.
Vizsgálat a szõlõdézsmáról a XVIII. század közepén (MNL Fejér Megyei Levéltára)
Vince-napi pinceszer a Belátóban az 1930-as években
Belátói szüret az 1940-es évek elején
Tóth Sándor belátói pincéje az 1950-es években
Hordók és palackozott borok az egykori dézsmapincében, mai nevén Málnás pincében
(Horváth Lajos felvételei)
Sobri Jóska szobra a Málnás pincénél (Horváth Lajos felvétele)