9B. Szőlészet, borászat. A Belátó szőlőhegy

 

A település borászati kultúráját a középkorig visszavezethetjük. A falut északról karéjban körülvevő szőlőhegyek közül a Baglyas szomszédságában a falu fölötti Belátó az újkorban elsősorban az uradalmi szőlőknek adott helyet. Itt volt az egykori dézsmapince is. Később az épületet a szörpüzem a szörpkészítés alapanyagának előkészítésére használta. Innen ragadt rá a Málnás pince név. A rendszerváltás után jelenlegi tulajdonosa idegenforgalmi vállalkozást indított benne; az egykori irodát vendégházzá alakították át. A vidék hagyományait felújítva Sobri Jóska szobrát helyezték el az udvaron. A pincét a hagyomány szerint a mi vidékünkön is felbukkanó betyárról nevezte el mai tulajdonosa. Az épületegyüttest a szállás- és programkínálatban Sobri-pince néven érhetjük el.
Az egykori Belátó szőlőhegy a falu belterületévé vált, részben beépült, bár még találunk itt szőlőterületeket. A mai szőlőtermesztés továbbra is jellemzően hagyományos módszerekre épül.
A falunak a szőlőkultúrához kapcsolódó jellegzetes ünnepe a ma már szeptember elején megtartott szüreti felvonulás és bál.

 

Vizsgálat a szőlődézsmáról a XVIII. század közepén (MNL Fejér Megyei Levéltára)

 

Vince-napi pinceszer a Belátóban az 1930-as években

 

Belátói szüret az 1940-es évek elején

 

Tóth Sándor belátói pincéje az 1950-es években

 

Hordók és palackozott borok az egykori dézsmapincében, mai nevén Málnás pincében

(Horváth Lajos felvételei)

 

Sobri Jóska szobra a Málnás pincénél (Horváth Lajos felvétele)