A Sárréti Tájvédelmi Körzet. A hangyaboglárka
12A. A Sárréti Tájvédelmi Körzet. A hangyaboglárka
A falunak a fõúttól délre fekvõ síkvidéki része a Sárrét tájegységéhez tartozik. A XIX. század elején kiterjedt mocsárvilág borította. Ezt a század során lecsapolták. Ma a táj a láprétekre jellemzõ élõvilággal rendelkezik. Egy részén szántóföldi termelés folyik, nagyobbik része hagyományos rét- és legelõgazdálkodásra alkalmas. A tájvédelmi körzetet a ma már megcsappant számú túzok védelmére hozták létre. De mellette számos védett madár-, kétéltû- és rovarfaj él itt, s növényzete is jellegzetes (több kosborfajt is találhatunk). Az árvalányhajas területek (a homoki árvalányhajjal) a rét homokhátain is megjelennek. A madarak közül kiemelhetjük a fekete gólyát, a réti fülesbaglyot, a réti sast vagy a kékes rétihéját.
Rovarvilágát kevéssé ismerjük. A lepkék közül elõfordul itt a ritka nagy tûzlepke és a törpeszender. Rajtuk kívül viszont a hangyaboglárka fajokat emeljük ki: a vérfû-hangyaboglárkát és a sötét hangyaboglárkát. Ezek úgynevezett ernyõfajok, vagyis nyomon követésükkel élõhelyüknek az állapotáról lehet tájékozódni és védelmérõl gondoskodni. Élõhelyük a Sárrétre oly jellemzõ vérfüves mocsárrét és a kékperjés láprét. A vérfû-hangyaboglárka tápnövénye az õszi vérfû. A nõstények a petéiket a vérfû virágzatára vagy hajtásaira teszik. A lepke lárváit vörös bütyköshangya fajok táplálják tovább. A parazita lepke váladékával fizet a vöröshangyának. Fennmaradásukhoz a növényre és a hangyafajra is szükségük van.
A lecsapolás alatt álló Sárrét részlete egy XVIII. század végi térképen
(MNL Országos Levéltára S12 Div. 13 Nr. 524.)
A Sárréti Tájvédelmi Körzet kezdetét jelzõ tábla (Szántay Balázs felvétele)
Sárréti táj arcai (Horváth Lajos felvételei)
Vérfû - hangyaboglárka (Horváth Gábor felvétele)
Virágzó vérfû (Hári Tünde felvétele)