8C. Geológiai jelenségek településünk határában

Csór a Bakony és a Mezőföld találkozásánál fekszik. Ez a kettősség látványosan mutatkozik a domborzati képben, amelyet viszont erősen meghatároznak a földtörténeti múlt eseményei. A Keleti-Bakony száraz fennsíkjába mélyen bevágódó völgyek a Sárrét vizenyős süllyedékére futnak ki. A falu földtani természeti értékei ebben az átmeneti zónában találhatók.

 

 

A Szenes- és a Száraz-horog
A község feletti csaknem sík térszínt néhány szurdokszerű képződmény tagolja. E jellegzetes formakincs kelet-bakonyi népi elnevezése: horog. Az ÉNy–DK csapásirányú völgyek több százezer év alatt vésődtek be. Meredek oldalukban a kőzetrétegek sziklaszirteket, falakat alkotnak. A triász időszak különféle dolomittípusainak természetes felszíni megjelenését (feltárását) kínálják.

A Leányvágói-barlang
Az egyik horog sziklás oldalában nyílik kettős bejárata. Az ÉK-i községhatáron megbújó kis barlang nevét a szomszédos határrészről kapta. Egy ferde aknából és egy odúból áll, melyeket járhatatlanul szűk nyílás köt össze. A barlangot törésvonal mentén feltörő karsztvizek oldották a dolomitba, majd a fagyaprózódás növelte méretét. A környékbeliek búvóhelyként használhatták: az alját borító kőtörmelékben a barlangkutatók cserepeket és töltényhüvelyeket találtak.

 

Tíz millió éves tengerpart
A Hadi út települési szakasza mentén egy különleges geológiai helyszín őrződött meg a régi kőfejtőkben. A Kilátó-hegy (Kopasz-hegy) a Kárpát-medencét 10 millió éve elborító Pannon-tenger egyik kis szigete volt. A meredek partot ostromló hullámverés ledarálta és gömbölyűre csiszolta a vízbe hulló kőtörmeléket. Ez a finom szemcséjű konglomerátum (kavicskő) kitöltötte a hajdani part köveinek repedéseit, illetve vízszintesen rárétegződött az egyenetlen felületű, megdőlt dolomitsziklákra. Ritka szerencsés körülmény, hogy egy ősi partvidék ilyen közvetlenül tanulmányozható.

 

 

Tavi hordalékkúp
Csórtól keletre, a hegyre vezető bányaút árkának egy szakaszán országosan egyedülálló geológia képződménnyel találkozhatunk. Alul egy vöröses, gyengén cementált, durvatörmelékes, kavicsos üledék fekszik, amelyre váltakozva meszes és homokköves rétegek települnek. A sorozatot „édesvízi” mészkő zárja. Néhány millió éve a területet elborító Pannon-tó csökkent sótartalmú öble lehetett itt, amelybe vízfolyások szállították a környező kiemelkedésekről lepusztuló kőzeteket.

 

Hieroglifás mészkő
A réteglapjain kipreparálódott apró csigák és kagylók héjainak mintázata az egyiptomi képírásra emlékeztette a geológusokat; innét származik régi neve. A ma már iszkahegyi mészkőnek nevezett kőzettípus (formáció) rétegei a Csórtól ÉK-re magasodó hegy kőfejtőiben bukkannak elő. Itt jelölték ki a kőzet országos alapszelvényét. 246 millió éve a Tethys-tenger rosszul szellőzött vizében a mésziszap szerves anyaga nem teljesen bomlott el, a kő színe emiatt szürke. Felületének pár centis sötétebb foltjai az iszapfaló szervezetek féregjáratainak nyomát őrzik.

Földtörténeti vázlat

 

Digitális földtani térkép Csór környékéről (2023)

 

 

Az 1100 méter mélyre hatoló, a 8-as számú főúttól délre 1964-ben végzett csóri Cs-7 jelű földtani kutatófúrás a felszín alatti nagyon idős kőzeteket tárta fel. Alul a csaknem 400 millió éves tengeri üledékekből átalakult (metamorfizálódott) lovasi agyagpala fekszik. Ennek a – karbon időszaki hegységképződés során lepusztult – felszínére települ a perm időszaki balatonfelvidéki homokkő. A nagy vastagságú folyóvízi hordalék vörös színét vastartalma okozza. A triász időszak elején, 250 millió éve a Tethys-tenger öntötte el a térséget, melynek üledékei főleg az Iszka-hegyen bukkannak felszínre. A hegylábi szőlők alatt a könnyen málló csopaki márga fekszik. A fölötte lévő hegyoldalon az aszófői dolomit lyukacsos kőzetű, fehér rétegfejei sorakoznak. A hegytetőn (a mobiltelefon-torony vonalában) a szürke iszkahegyi mészkő sávjai húzódnak. Tőle északra a megyehegyi dolomit képezi a fennsíkot és ebből áll a Kilátó-hegy tömbje is. A Szenes- és a Száraz-horog már a budaörsi dolomit zónájába tartozik. E trópusi sekélytengeri kőzetek lerakódása után is folytatódott az üledékképződés a jura és kréta időszakok alatt. A mintegy 65 millió éve kezdődött szárazföldi szakasz idején viszont ezek a kőzetek nyomtalanul lepusztultak területünkről. Ugyanez a sors várt az eocéntől a miocén kor közepéig keletkezett, szintén tengeri eredetű mészkövekre.

 

Az Iszka-hegy észlelési földtani térképe (Raincsák György, 1978)

 

A térkép színezésének sötétebb árnyalatai az adott kőzet felszíni megjelenéseit (kibúvásait) mutatják,

míg a világosabb árnyalatok a talaj alatti elterjedését jelzik.

10 millió éve aztán fordulat következett, megkezdődött a Bakony vonulatainak részleges kiemelkedése, ugyanakkor a Mezőföld vidékének süllyedése. E térszíni különbség miatt a megjelenő Pannon-tó eleinte csak a hegylábi részeket öntötte el. A sziklás parti hullámveréses zónában képződött a diási kavics. A szakaszosan emelkedő vízszint jó néhány lépcsőt (abráziós teraszt) vésett a Csórtól északra lévő hegyoldalakba. Ezzel egyidejűleg a mélyebben fekvő déli területeken a somlói homok rakódott le, melynek foszlányai a településtől nyugatra láthatók.
8 millió éve az északon húzódó szigetsorról rövid vízfolyások kissé koptatott kőtörmeléket és kavicsot sodortak az Iszka-hegy nyugati előterében kialakult öbölbe. Ezek a vöröses hordalékok csak egy kis foltban maradtak meg a Bánya út mentén. A legfelül található, fehéres árnyalatú, tömött szövetű nagyvázsonyi mészkő és a benne lévő lapos csigák a Pannon-tó kiédesedését jelzik.
A pliocén korban, néhány millió éve felerősödött a kiemelt térszínek pusztulása; ez a jégkor hideg szakaszaiban is folytatódott. Elsősorban a dolomit fagyaprózódása vált uralkodóvá, majd a közbülső csapadékos, meleg periódusokban a völgyekből kimosódott ez a hatalmas mennyiségű kőtörmelék. Mintegy tízezer éve besüllyedt a Sárrét medencéje, és megindult benne a tőzegképződés.

 

Fedetlen földtani térkép a negyedidőszaki képződmények elhagyásával

(Magyar Állami Földtani Intézet, 1982)

Csór környékének földtani kutatása évszázados múltra tekint vissza, de a részletes geológiai térképezés csak a Bakony hegység átfogó vizsgálata során indult be az 1970-es években. Elkészült a Csór határát ábrázoló térképlap, amely a különböző korú kőzetek elterjedését ábrázolja, illetve egy ÉNy–DK irányú földtani metszet is. A térképlaphoz tartozó elvi rétegoszlop időrendben és közel vastagságarányosan mutatja a község határára jellemző összes geológiai képződményt. Egy „magyarázó” kiadvány is megjelent ezek részletes leírásával.

 

Földtani szelvény az A–B vonal mentén (Magyar Állami Földtani Intézet, 1982)
 

Elvi rétegoszlop (Magyar Állami Földtani Intézet, 1982)

 

A lap tartalmát összeállította és a fényképfelvételeket készítette: Futó János geológus.