Geológiai jelenségek településünk határában
8C. Geológiai jelenségek településünk határában
Csór a Bakony és a Mezőföld találkozásánál fekszik. Ez a kettősség látványosan mutatkozik a domborzati képben, amelyet viszont erősen meghatároznak a földtörténeti múlt eseményei. A Keleti-Bakony száraz fennsíkjába mélyen bevágódó völgyek a Sárrét vizenyős süllyedékére futnak ki. A falu földtani természeti értékei ebben az átmeneti zónában találhatók.


A Szenes- és a Száraz-horog
A község feletti csaknem sík térszínt néhány szurdokszerű képződmény tagolja. E jellegzetes formakincs kelet-bakonyi népi elnevezése: horog. Az ÉNy–DK csapásirányú völgyek több százezer év alatt vésődtek be. Meredek oldalukban a kőzetrétegek sziklaszirteket, falakat alkotnak. A triász időszak különféle dolomittípusainak természetes felszíni megjelenését (feltárását) kínálják.

A Leányvágói-barlang
Az egyik horog sziklás oldalában nyílik kettős bejárata. Az ÉK-i községhatáron megbújó kis barlang nevét a szomszédos határrészről kapta. Egy ferde aknából és egy odúból áll, melyeket járhatatlanul szűk nyílás köt össze. A barlangot törésvonal mentén feltörő karsztvizek oldották a dolomitba, majd a fagyaprózódás növelte méretét. A környékbeliek búvóhelyként használhatták: az alját borító kőtörmelékben a barlangkutatók cserepeket és töltényhüvelyeket találtak.

Tíz millió éves tengerpart
A Hadi út települési szakasza mentén egy különleges geológiai helyszín őrződött meg a régi kőfejtőkben. A Kilátó-hegy (Kopasz-hegy) a Kárpát-medencét 10 millió éve elborító Pannon-tenger egyik kis szigete volt. A meredek partot ostromló hullámverés ledarálta és gömbölyűre csiszolta a vízbe hulló kőtörmeléket. Ez a finom szemcséjű konglomerátum (kavicskő) kitöltötte a hajdani part köveinek repedéseit, illetve vízszintesen rárétegződött az egyenetlen felületű, megdőlt dolomitsziklákra. Ritka szerencsés körülmény, hogy egy ősi partvidék ilyen közvetlenül tanulmányozható.

Tavi hordalékkúp
Csórtól keletre, a hegyre vezető bányaút árkának egy szakaszán országosan egyedülálló geológia képződménnyel találkozhatunk. Alul egy vöröses, gyengén cementált, durvatörmelékes, kavicsos üledék fekszik, amelyre váltakozva meszes és homokköves rétegek települnek. A sorozatot „édesvízi” mészkő zárja. Néhány millió éve a területet elborító Pannon-tó csökkent sótartalmú öble lehetett itt, amelybe vízfolyások szállították a környező kiemelkedésekről lepusztuló kőzeteket.
Csórtól keletre, a hegyre vezető bányaút árkának egy szakaszán országosan egyedülálló geológia képződménnyel találkozhatunk. Alul egy vöröses, gyengén cementált, durvatörmelékes, kavicsos üledék fekszik, amelyre váltakozva meszes és homokköves rétegek települnek. A sorozatot „édesvízi” mészkő zárja. Néhány millió éve a területet elborító Pannon-tó csökkent sótartalmú öble lehetett itt, amelybe vízfolyások szállították a környező kiemelkedésekről lepusztuló kőzeteket.

Hieroglifás mészkő
A réteglapjain kipreparálódott apró csigák és kagylók héjainak mintázata az egyiptomi képírásra emlékeztette a geológusokat; innét származik régi neve. A ma már iszkahegyi mészkőnek nevezett kőzettípus (formáció) rétegei a Csórtól ÉK-re magasodó hegy kőfejtőiben bukkannak elő. Itt jelölték ki a kőzet országos alapszelvényét. 246 millió éve a Tethys-tenger rosszul szellőzött vizében a mésziszap szerves anyaga nem teljesen bomlott el, a kő színe emiatt szürke. Felületének pár centis sötétebb foltjai az iszapfaló szervezetek féregjáratainak nyomát őrzik.
Földtörténeti vázlat

Digitális földtani térkép Csór környékéről (2023)

Az 1100 méter mélyre hatoló, a 8-as számú főúttól délre 1964-ben végzett csóri Cs-7 jelű földtani kutatófúrás a felszín alatti nagyon idős kőzeteket tárta fel. Alul a csaknem 400 millió éves tengeri üledékekből átalakult (metamorfizálódott) lovasi agyagpala fekszik. Ennek a – karbon időszaki hegységképződés során lepusztult – felszínére települ a perm időszaki balatonfelvidéki homokkő. A nagy vastagságú folyóvízi hordalék vörös színét vastartalma okozza. A triász időszak elején, 250 millió éve a Tethys-tenger öntötte el a térséget, melynek üledékei főleg az Iszka-hegyen bukkannak felszínre. A hegylábi szőlők alatt a könnyen málló csopaki márga fekszik. A fölötte lévő hegyoldalon az aszófői dolomit lyukacsos kőzetű, fehér rétegfejei sorakoznak. A hegytetőn (a mobiltelefon-torony vonalában) a szürke iszkahegyi mészkő sávjai húzódnak. Tőle északra a megyehegyi dolomit képezi a fennsíkot és ebből áll a Kilátó-hegy tömbje is. A Szenes- és a Száraz-horog már a budaörsi dolomit zónájába tartozik. E trópusi sekélytengeri kőzetek lerakódása után is folytatódott az üledékképződés a jura és kréta időszakok alatt. A mintegy 65 millió éve kezdődött szárazföldi szakasz idején viszont ezek a kőzetek nyomtalanul lepusztultak területünkről. Ugyanez a sors várt az eocéntől a miocén kor közepéig keletkezett, szintén tengeri eredetű mészkövekre.

A térkép színezésének sötétebb árnyalatai az adott kőzet felszíni megjelenéseit (kibúvásait) mutatják,
míg a világosabb árnyalatok a talaj alatti elterjedését jelzik.
10 millió éve aztán fordulat következett, megkezdődött a Bakony vonulatainak részleges kiemelkedése, ugyanakkor a Mezőföld vidékének süllyedése. E térszíni különbség miatt a megjelenő Pannon-tó eleinte csak a hegylábi részeket öntötte el. A sziklás parti hullámveréses zónában képződött a diási kavics. A szakaszosan emelkedő vízszint jó néhány lépcsőt (abráziós teraszt) vésett a Csórtól északra lévő hegyoldalakba. Ezzel egyidejűleg a mélyebben fekvő déli területeken a somlói homok rakódott le, melynek foszlányai a településtől nyugatra láthatók.
8 millió éve az északon húzódó szigetsorról rövid vízfolyások kissé koptatott kőtörmeléket és kavicsot sodortak az Iszka-hegy nyugati előterében kialakult öbölbe. Ezek a vöröses hordalékok csak egy kis foltban maradtak meg a Bánya út mentén. A legfelül található, fehéres árnyalatú, tömött szövetű nagyvázsonyi mészkő és a benne lévő lapos csigák a Pannon-tó kiédesedését jelzik.
A pliocén korban, néhány millió éve felerősödött a kiemelt térszínek pusztulása; ez a jégkor hideg szakaszaiban is folytatódott. Elsősorban a dolomit fagyaprózódása vált uralkodóvá, majd a közbülső csapadékos, meleg periódusokban a völgyekből kimosódott ez a hatalmas mennyiségű kőtörmelék. Mintegy tízezer éve besüllyedt a Sárrét medencéje, és megindult benne a tőzegképződés.
Fedetlen földtani térkép a negyedidőszaki képződmények elhagyásával
(Magyar Állami Földtani Intézet, 1982)
Csór környékének földtani kutatása évszázados múltra tekint vissza, de a részletes geológiai térképezés csak a Bakony hegység átfogó vizsgálata során indult be az 1970-es években. Elkészült a Csór határát ábrázoló térképlap, amely a különböző korú kőzetek elterjedését ábrázolja, illetve egy ÉNy–DK irányú földtani metszet is. A térképlaphoz tartozó elvi rétegoszlop időrendben és közel vastagságarányosan mutatja a község határára jellemző összes geológiai képződményt. Egy „magyarázó” kiadvány is megjelent ezek részletes leírásával.

A lap tartalmát összeállította és a fényképfelvételeket készítette: Futó János geológus.