A Szent Vendel kultusz emlékei
3B. A Szent Vendel kultusz emlékei
Szent Vendel tisztelete településünkön is a XVIII. században alakulhatott ki. A szentet a jószágtartó gazdák, a pásztorok, elsõsorban a juhászok tisztelték védõszentjükként. Szobrát Csóron eredetileg a Szögyény-Marich uradalom belsõ majorságánál, a kelet felé nézõ kapu közelében, a mai Petõfi-szobor helyén állították fel. A XVIII. században és a XIX. század elején (a kastély elõtti artézi kút, a „zöld leány” létesítése elõtt) az uradalom belsejének birkaistállóiból erre hajtották ki az állatokat a legelõkre. A szobor közelében zajlott minden évben a pásztorok hagyományos szegõdtetése, felfogadása. Az 1950-es évekig a falu központi terét (a mai parkot) a szoborról Vendel térnek nevezték. Innen helyezte ebben az idõszakban az egyházközség az alkotást a diktatúra szoborrongálása elöl a római katolikus templom kertjébe. A szent kultuszáról tanúskodik, hogy a belterület keleti széle és a Gacsó között, az országúttól északra elhelyezkedõ egykori uradalmi legelõ is a Vendel nevet viselte. Déli része beépült, s a XX. században a név az országúttól délre esõ területre is átvonódott, ahol az 1960-as években a helyi Új Barázda Termelõszövetkezet a terület nevéhez illõen juhtelepet létesített.
Szent Vendel csóri vonatkozásait Lukács László néprajzkutató is összefoglalta Szent Vendel fõpásztor, barmok patrónusa címû kötetében (Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2018).
A Szent Vendel-szobor a templomkertben (Hári Gyula felvételei)
A szobor helyét oszlopon álló kereszt szimbóluma jelzi az 1882-es kataszteri térképen – az uradalom egykori Kiskastélya
(a mai postaépület) és a volt római katolikus iskola épülete között (Arcanum Adatbázis Kft)
Útban az iszkai szõlõkbe 1955-ben: elõtérben az Angeli-kereszt a Tabánban, fent az Iszka-hegy alatt a Vendel-dûlõ.
(Néprajzi Múzeum Fényképtára, Boros Marietta felvétele)
A Vendel-dûlõ még mint uradalmi legelõ az 1882-es kataszteri térképen (Csór Község Önkormányzata)