3B. A Szent Vendel kultusz emlékei

Szent Vendel tisztelete településünkön is a XVIII. században alakulhatott ki. A szentet a jószágtartó gazdák, a pásztorok, elsősorban a juhászok tisztelték védőszentjükként. Szobrát Csóron eredetileg a Szögyény-Marich uradalom belső majorságánál, a kelet felé néző kapu közelében, a mai Petőfi-szobor helyén állították fel. A XVIII. században és a XIX. század elején (a kastély előtti artézi kút, a „zöld leány” létesítése előtt) az uradalom belsejének birkaistállóiból erre hajtották ki az állatokat a legelőkre. A szobor közelében zajlott minden évben a pásztorok hagyományos szegődtetése, felfogadása. Az 1950-es évekig a falu központi terét (a mai parkot) a szoborról Vendel térnek nevezték. Innen helyezte ebben az időszakban az egyházközség az alkotást a diktatúra szoborrongálása elöl a római katolikus templom kertjébe. A szent kultuszáról tanúskodik, hogy a belterület keleti széle és a Gacsó között, az országúttól északra elhelyezkedő egykori uradalmi legelő is a Vendel nevet viselte. Déli része beépült, s a XX. században a név az országúttól délre eső területre is átvonódott, ahol az 1960-as években a helyi Új Barázda Termelőszövetkezet a terület nevéhez illően juhtelepet létesített.

Szent Vendel csóri vonatkozásait Lukács László néprajzkutató is összefoglalta Szent Vendel főpásztor, barmok patrónusa című kötetében (Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2018).

 

 

 

A Szent Vendel-szobor a templomkertben (Hári Gyula felvételei)

 

A szobor helyét oszlopon álló kereszt szimbóluma jelzi az 1882-es kataszteri térképen – az uradalom egykori Kiskastélya

(a mai postaépület) és a volt római katolikus iskola épülete között (Arcanum Adatbázis Kft)

 

Útban az iszkai szőlőkbe 1955-ben: előtérben az Angeli-kereszt a Tabánban, fent az Iszka-hegy alatt a Vendel-dűlő.

(Néprajzi Múzeum Fényképtára, Boros Marietta felvétele)

 

A Vendel-dűlő még mint uradalmi legelő az 1882-es kataszteri térképen (Csór Község Önkormányzata)