Műhelyelőadások és kiállítás (2017. október–december)

 

Október és november folyamán a Polgármesteri Hivatal tanácsterme adott otthont Értékműhellyel a századok nyomában címmel az NMI Művelődési Intézet Fejér Megyei Irodája, Csór Község Önkormányzata és a Csóri Települési Értéktárbizottság által szervezett előadássorozatnak. A fehérvári Művelődési Intézet és vezetője, Máhr Zoltán döntött úgy, hogy a településünkön folyó értékőrző és értékteremtő munkát megbecsülve Csórra hozza ezt a rendezvénysort és neves előadókat, hogy falunk lakóinak hasznos kikapcsolódást nyújtson, fenntartsa érdeklődésünket a helyi értékek megőrzése, megújítása, hasznosítása felé, segítse a helyi közösség hagyományokra épülő szerveződését, a minőségi helyi értékek megerősítését.

 

Lukács László néprajzkutató

 

A programsort október 20-án dr. Lukács László néprajzkutató, egyetemi tanár, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum nyugalmazott munkatársának előadása nyitotta meg, melynek témája falunk néprajzi értékei voltak. Településünkön az élet és a gazdálkodás számos területéhez kötődnek néprajzi hagyományok. Szó volt a csóri csukáról, amely egyesíti magában a halászati hagyományt a falu fekvéséből adódó vendéglátó szereppel. A megüresedett vendégfogadó, annak ellenére, hogy a főút már elkerüli községünket, továbbra is a külvilággal való kapcsolatunk egyik régi szimbóluma. A másik egykor országos hírű és néprajzi jelentőséggel bíró jellegzetességet, a csóri káposzta témáját is körüljártuk, de szó volt a szőlészetről, a pásztorkodásban gyökerező Szent Vendel-kultuszról, a gabonatermesztéshez fűződő hagyományokról, a falubeli folyóvízhez fűződő egykori mesterségekről is.

 

Beszélgetés Czetz Balázs történésszel

 

Második alkalommal, november 3-án dr. Czetz Balázs, a Fejér Megyei Levéltár igazgatója, történész volt a vendégünk. Ő a levéltárakban őrzött forrásokból a világhálón is elérhető adatbázisokról beszélt, s közülük többnek az elérését, működését, felhasználását szemléletesen be is mutatta az érdeklődőknek. A gyakorlatias jellegű összejövetel sokféle lehetőséget nyújtott nekünk: a régi, a török hódoltság után újratelepült falu családjainak összeírásain túl nézhettünk régi térképeket, légifotókat, de a legtöbbeket talán az első és második világháborús áldozatok, illetve a katonaként szolgált családtagok sorsa érdekelt. A háborús áldozatokat nyilvántartó honlapok tanulmányozása meglepetéssel is szolgált, hiszen az egyik résztvevő, Tolnai Sándorné felmenőjének nyilvántartását, elestének körülményeit, sőt az Ukrajnában álló síremlékről készült felvételt is – amelyen neve szerepel – megtaláltuk. Ez az alkalom sokunknak ötleteket adott a család- és falutörténet lehetőségeinek bővítésére, későbbi, akár otthoni kipróbálására.

 

Varró Ágnes néprajzkutató és hallgatósága

 

A harmadik összejövetel témája a vallási néprajz volt. Dr. Varró Ágnes etnográfus, a fehérvári múzeum munkatársa szólt a vallási élet néprajzi vonatkozásairól általánosságban, népszokásokról, búcsúkról, zarándoklatokról, temetkezési hagyományról, szakrális helyekről, de előadásába beleszőtte az egyes témakörökhöz kapcsolódó csóri vonatkozásokat is, felhasználva Dr. Kisari Sándorné, Vakarcs Kálmán egykori tanító és 2017-ben megjelent, Bevezetés a települési értéktárba címmel községünk értékeit bemutató kötet adatait.

Az alkalmak lefolyása igazolta a sorozat címét, hiszen a résztvevők tevékeny, gondolkodó részesei voltak a beszélgetésnek. Az előadók nem érezhették, hogy nem lenne, illetve lanyhulna az érdeklődés. Ugyan Lukács László és Varró Ágnes klasszikus értlemben vett előadást tartottak, de a közönség, a műhely tagjai sok esetben alakították hozzászólásukkal, kérdésükkel a programok sorát.

 

 

A kiállítás megnyitása

 

A helyi értéktárbizottság 2017. októberi–novemberi néprajzi-történelmi előadássorozatát decemberben a Nagymamám konyhája című kiállítással folytattuk az önkormányzat tanácstermében. A kiállítást az NMI Művelődési Intézet Fejér Megyei Irodájának szakmai támogatásával valósítottuk meg. A tárlat a falu 1960-as éveket megelőző konyhakultúráját mutatta be egészen az 1800-as évek második felétől kezdve. Korabeli bútorok, szőttesek, falvédők, konyhai eszközök, receptek, szakácskönyvek jelentették a kiállított tárgyak zömét. A kihelyezett emlékeket harminc csóri vagy Csórról elszármazott családtól gyűjtöttük össze. A legrégebbi eszközök a Falumúzeumból származtak. A családok felajánlásait ezúton is köszönjük. A kiállítás során igyekeztünk megjelölni a tárgyak pontos szerepét és eredetét. Ennek különösen a monogramos szőtteseknél volt jelentősége. A gyűjtött anyag szakszerű bemutatását Horváth János, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum nyugalmazott munkatársa irányította; a tárgyakat a kiállítótérben Csete Krisztián, dr. Hári Gyula, Hári István, Horváth Lajos rendezte be, a bútorok (kredenc, stelázsi, sparhelt, asztalok, lóca stb.) és a tárgyak egy részét bemutató paravánok szállításában Hári László és Németh Kristóf segített. A bútorokon a szükséges javításokat Csehi Sándor vállalta.

 

 

A kiállítás közönsége és a kiállítás anyaga

 

2017. december 5-én a kiállítást nagy érdeklődés mellett Máhr Zoltán, az NMI Művelődési Intézet Fejér Megyei Irodájának vezetője és dr. Hári Gyula, a helyi értéktárbizottság elnöke nyitotta meg. A megnyitót helyi gasztronómiai értékek tették hangulatossá: a káposztás rétest Csete Jánosnénak, a káposztás pogácsát Hollósi Györgynének, a baglyasi rizlingből készült fehérbort pedig Hári Istvánnak köszönhettük.

 

A kiállítás közönsége és a kiállítás anyaga

 

A felvételeket Horváth Lajos készítette