Események
A meghívó a képekre kattintva nagy méretben megtekinthetõ!
A meghívó a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthetõ!
Mûhelyelõadások és kiállítás (2017. október–december)
Október és november folyamán a Polgármesteri Hivatal tanácsterme adott otthont Értékmûhellyel a századok nyomában címmel az NMI Mûvelõdési Intézet Fejér Megyei Irodája, Csór Község Önkormányzata és a Csóri Települési Értéktárbizottság által szervezett elõadássorozatnak. A fehérvári Mûvelõdési Intézet és vezetõje, Máhr Zoltán döntött úgy, hogy a településünkön folyó értékõrzõ és értékteremtõ munkát megbecsülve Csórra hozza ezt a rendezvénysort és neves elõadókat, hogy falunk lakóinak hasznos kikapcsolódást nyújtson, fenntartsa érdeklõdésünket a helyi értékek megõrzése, megújítása, hasznosítása felé, segítse a helyi közösség hagyományokra épülõ szervezõdését, a minõségi helyi értékek megerõsítését.
Lukács László néprajzkutató
A programsort október 20-án dr. Lukács László néprajzkutató, egyetemi tanár, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum nyugalmazott munkatársának elõadása nyitotta meg, melynek témája falunk néprajzi értékei voltak. Településünkön az élet és a gazdálkodás számos területéhez kötõdnek néprajzi hagyományok. Szó volt a csóri csukáról, amely egyesíti magában a halászati hagyományt a falu fekvésébõl adódó vendéglátó szereppel. A megüresedett vendégfogadó, annak ellenére, hogy a fõút már elkerüli községünket, továbbra is a külvilággal való kapcsolatunk egyik régi szimbóluma. A másik egykor országos hírû és néprajzi jelentõséggel bíró jellegzetességet, a csóri káposzta témáját is körüljártuk, de szó volt a szõlészetrõl, a pásztorkodásban gyökerezõ Szent Vendel-kultuszról, a gabonatermesztéshez fûzõdõ hagyományokról, a falubeli folyóvízhez fûzõdõ egykori mesterségekrõl is.
Beszélgetés Czetz Balázs történésszel
Második alkalommal, november 3-án dr. Czetz Balázs, a Fejér Megyei Levéltár igazgatója, történész volt a vendégünk. Õ a levéltárakban õrzött forrásokból a világhálón is elérhetõ adatbázisokról beszélt, s közülük többnek az elérését, mûködését, felhasználását szemléletesen be is mutatta az érdeklõdõknek. A gyakorlatias jellegû összejövetel sokféle lehetõséget nyújtott nekünk: a régi, a török hódoltság után újratelepült falu családjainak összeírásain túl nézhettünk régi térképeket, légifotókat, de a legtöbbeket talán az elsõ és második világháborús áldozatok, illetve a katonaként szolgált családtagok sorsa érdekelt. A háborús áldozatokat nyilvántartó honlapok tanulmányozása meglepetéssel is szolgált, hiszen az egyik résztvevõ, Tolnai Sándorné felmenõjének nyilvántartását, elestének körülményeit, sõt az Ukrajnában álló síremlékrõl készült felvételt is – amelyen neve szerepel – megtaláltuk. Ez az alkalom sokunknak ötleteket adott a család- és falutörténet lehetõségeinek bõvítésére, késõbbi, akár otthoni kipróbálására.
Varró Ágnes néprajzkutató és hallgatósága
A harmadik összejövetel témája a vallási néprajz volt. Dr. Varró Ágnes etnográfus, a fehérvári múzeum munkatársa szólt a vallási élet néprajzi vonatkozásairól általánosságban, népszokásokról, búcsúkról, zarándoklatokról, temetkezési hagyományról, szakrális helyekrõl, de elõadásába beleszõtte az egyes témakörökhöz kapcsolódó csóri vonatkozásokat is, felhasználva Dr. Kisari Sándorné, Vakarcs Kálmán egykori tanító és 2017-ben megjelent, Bevezetés a települési értéktárba címmel községünk értékeit bemutató kötet adatait.
Az alkalmak lefolyása igazolta a sorozat címét, hiszen a résztvevõk tevékeny, gondolkodó részesei voltak a beszélgetésnek. Az elõadók nem érezhették, hogy nem lenne, illetve lanyhulna az érdeklõdés. Ugyan Lukács László és Varró Ágnes klasszikus értlemben vett elõadást tartottak, de a közönség, a mûhely tagjai sok esetben alakították hozzászólásukkal, kérdésükkel a programok sorát.
A kiállítás megnyitása
A helyi értéktárbizottság 2017. októberi–novemberi néprajzi-történelmi elõadássorozatát decemberben a Nagymamám konyhája címû kiállítással folytattuk az önkormányzat tanácstermében. A kiállítást az NMI Mûvelõdési Intézet Fejér Megyei Irodájának szakmai támogatásával valósítottuk meg. A tárlat a falu 1960-as éveket megelõzõ konyhakultúráját mutatta be egészen az 1800-as évek második felétõl kezdve. Korabeli bútorok, szõttesek, falvédõk, konyhai eszközök, receptek, szakácskönyvek jelentették a kiállított tárgyak zömét. A kihelyezett emlékeket harminc csóri vagy Csórról elszármazott családtól gyûjtöttük össze. A legrégebbi eszközök a Falumúzeumból származtak. A családok felajánlásait ezúton is köszönjük. A kiállítás során igyekeztünk megjelölni a tárgyak pontos szerepét és eredetét. Ennek különösen a monogramos szõtteseknél volt jelentõsége. A gyûjtött anyag szakszerû bemutatását Horváth János, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum nyugalmazott munkatársa irányította; a tárgyakat a kiállítótérben Csete Krisztián, dr. Hári Gyula, Hári István, Horváth Lajos rendezte be, a bútorok (kredenc, stelázsi, sparhelt, asztalok, lóca stb.) és a tárgyak egy részét bemutató paravánok szállításában Hári László és Németh Kristóf segített. A bútorokon a szükséges javításokat Csehi Sándor vállalta.
A kiállítás közönsége és a kiállítás anyaga
2017. december 5-én a kiállítást nagy érdeklõdés mellett Máhr Zoltán, az NMI Mûvelõdési Intézet Fejér Megyei Irodájának vezetõje és dr. Hári Gyula, a helyi értéktárbizottság elnöke nyitotta meg. A megnyitót helyi gasztronómiai értékek tették hangulatossá: a káposztás rétest Csete Jánosnénak, a káposztás pogácsát Hollósi Györgynének, a baglyasi rizlingbõl készült fehérbort pedig Hári Istvánnak köszönhettük.
A kiállítás közönsége és a kiállítás anyaga
A felvételeket Horváth Lajos készítette